Vér...

Vér...

Az első bíbor csík, amit megpillantok reggel,
A vörös fonal, a Te véred legyen!

Az utolsó tekintet az alkonyi égen
A vörös fonal, a Te véred legyen!

Megittasodva minden nap
beszélj hozzám, vér,
Vörösbe' látom a világot
az engesztelésért!

Vérben ébredő napok,
Vérben ázó éjjelek,
Jézus hajszálereiben
az engesztelő könyörület.

Igaz vagy, Uram, minden nap,
ha nem is értlek mindig;
Napokra törte Szent Egységed
szereteted!

Az első szó, ami elhagyja a számat,
Jézus, a Te véred legyen!
Az utolsó lehellet, szívem dobbanása
az engesztelő kegyelem!

Hadd legyek én egy Vele,
s Jézus legyen egy velem,
s így minden eggyé legyen!