Szüntelen rettegek, Uram

Szüntelen rettegek, Uram


Szüntelen rettegek, Uram,
lágyítsd meg a derekem,
hogy jó képet kapjanak
Rólad az emberek általam...

Szüntelen rettegek, Uram,
lágyítsd meg a derekam,
nem keményítem meg magam,
hogy ne legyen keresésem
teljesen haszontalan...

Lesznek percek, amik megégnek,
lesznek idők, amik elégnek
más - ságod tüze alatt;
lesznek házak, amik ledőlnek,
mert az Isten nem olyan...

Kölykei vagyunk, te meg én,
mosódjunk meg vérében,
kicsinyei vagyunk, te meg én,
fürödjünk meg tüzében;

Az áldozatok sója a miénk,
és békében élünk egymással,
az Ő békéje a miénk,
mert az Ő békéje a miénk
örökké, örökké, örökké,
mindörökké!

Zenehallgatás:
A dal Miklós előadásában otthoni felvételen: